Tusnádfürdő Csíkszeredától 32 km-re fekvő európai hírű gyógyfürdő és üdülőtelep. 1845-ben kezdődik el fejlődése, amelyhez a tusnádi születésű Kovács Miklós római katolikus püspök is hozzájárult. Később maga Ferenc József császár is támogatta. 1860-ban már a fürdővendégek nagy tömege látogatta a román fejedelemségek felől. 1868-ban megépül a „Svájci villasor”, mely előtt a kor divatja szerint fedett sétányt találhatott a vendég. 1872-ben épül az az erdei sétaösvény, amely az Apor-bástyához (701m) és a Ludmilla-kilátóhoz (725m) vezet és amelyet még ma is levegőkúraként ajánlanak.

Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai – a változatos vegyi összetételű borvizek, mofetták, a negativ ionokban dús levegő, a lebilincselő táj - kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a sziv- és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedő betegek gyógyitásában.

A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz(725 m), a Vár-tetőhöz(1079 m), a Sólyomkőre(824 m), a Szent Anna tóhoz és a Nagy Piliskére. További attrakciók közé tartoznak a Mikes-, Apor-, Szent Anna borvizforrások, a Veresviz és a Csukás tó.